Várhatóan legalább egy hónapra megsérült ugyanis Rafael Márquez, a védőnek a vádlijában szakadt el - remélhetőleg csak részlegesen - egy izom, s még szerencse, hogy a helyére beállt, s később szintén megsérült Puyol állapota nem ilyen súlyos. A csapatkapitánynak nem a korábbi térdsérülése újult ki, csupán egy izomhúzódást szenvedett, mely akár néhány napon belül is rendbe jöhet, de természetesen lehet hosszabb is a rehabilitáció.

Frank Rijkaard kezdőcsapatában több meglepetés is volt, mert a holland idén először állította föl védekező középpályás nélkül a csapatát, mely a találkozó fényében nem volt túlzottan jó döntés. Az egész alakzat stabilitása és ennek megfelelően a védelem magabiztossága is fölbomlott, de ehhez hozzájárult persze az is, hogy a sérülések miatt folyamatosan változik az összeállítás.

A meccs álmos hangulatban kezdődött, ám Deco alaposan fölrázta a társait és ellenfeleit is, mikor az ötödik percben Messi visszagurításából sistergős kapufát lőtt húsz méterről. Innentől kezdve nem volt üresjárat a meccsen, mindkét csapat jó tempót diktált, a Barcelona inkább a játékrész első, a Stuttgart a második felében volt elemében. A hazaiak kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a Barcelonának nem volt védekező középpályása Touré sérülése után.

A 12. percben már Ronaldinho veszélyeztetett: a 25 méteres életerős szabadrúgása nem sokkal kerülte el a jobb sarkot. Az ellenfél sem tétlenkedett sokáig, s több lendületes, veszélyes támadást vezetett, a legígéretesebb lehetőségek Mario Gomez nevéhez fűződtek. Kontraakciókra az egész félidő folyamán volt lehetősége a németeknek, a Barcelona helyzetét pedig csak nehezítette, hogy Rafa Márquez ismét megsérült, most már várhatóan súlyosabban, mint egy hete. Helyére Puyol állt be, akit ugyan még nem szánt egy teljes meccsre Frank Rijkaard, a kényszer azonban megváltoztatta a forgatókönyvet.

Leo Messi első helyzetét Henry készítette elő egy erőteljes középre adással a 19. percben, azonban az „aprótermetű óriás"már nagyon kiszorult a szélre, így Schäfer ki tudta ütni a játékszert. A 21. percben már valóban csak a Jóisten mentette meg a Stuttgartot a kapott góltól, Ronaldinho fantasztikus ütemben ugratta ki Messit, a közeli lövést azonban nagy bravúrral védte Schäfer, a kipattanót pedig Meira takarította el Xavi elől.

A meccs tán legszebb támadását a 25. percre tartogatta a Barcelona, ekkor Ronaldinho tört előre, a védők fölött átlöbbölte a labdát, amit Henry csodálatos kapáslövéssel küldött a jobb alsó sarok felé, ám Schäfer védeni tudott.

Amíg az első félórában inkább a Stuttgartnak volt szerencséje, hogy nem kapott gólt, a 33. minutumban a Barcelonát is kisegítette Fortuna, mivel egy baloldali beadást Gomez fejelt elemi erővel - Valdés segítségével is - a keresztlécre, majd a kipattanó is az övé volt, de a második bólintást is Valdés kotorta ki hatalmas bravúrral a bal alsó sarok elől. Hasonlóan nagy szerencsére volt szüksége a katalán együttesnek a ráadás pillanataiban is, ekkor Valdés csak a kapu előterébe tudta ütni Gomez éles szögből leadott lövését, és hálát adhatott Farnerudnak, hogy csak belekapni tudott a labdába az előtte tátongó üres kapu előtt...

A második félidőben bár a Stuttgart kezdett jobban, a vezető gólt a Barcelona szerezte meg némi szerencsével. Az 53. percben egy szöglet után Ronaldinho mintegy 12 méterről fejelt kapura, ám Schäfer kiejtette a nem túl erős labdát, a kipattanót pedig a visszatérő Puyol közelről a hálóba pofozta.

Üröm az örömben, hogy a 64. percben újabb kellemetlenség érte a Barcát, a gólszerző Puyol egy akrobatikus mozdulatnál megsérült, szerencsére nem túl súlyosan. A második gólra sem kellett sokat várni ellenben, a 67. percben Henry futott le ügyesen az alapvonalig, a pontos visszaadását pedig Messi lőtte a jobb alsó sarokba - szerencsével, mert a labdához hozzáért Schäfer kapus is. A 73. percben a találkozó legszebb kombinációs játékát mutatta be a Barcelona, Sylvinho beadását Henry lépte át középen Xavinak, aki még nem tudott kapura lőni a védőktől, a visszasarkalása után viszont Messi közeli próbálkozását a vonalról mentette Tascsi. A találkozó utolsó negyedórájában még beállhatott mintegy tíz percre Bojan Krkic Pérez - aki a 92. percben majdnem be is talált -, ám ezen kívül alapvetően leült a mérkőzés, mivel a Stuttgart már nem igazán hitt abban, hogy gólt szerezhet.

A Barcelona tehát megérdemelten győzött sváb ellenfelével szemben, s ugyan a játéka nem volt kimagasló, a korábbi idegenbeli teljesítményéhez képest elfogadhatónak minősíthető. Mivel a csoport másik mérkőzésén a Rangers idegenben győzte le a Lyont 3-0-ra, a következő játéknapon már a csoportelsőségért vívhat a Barca Glasgowban, egyelőre gólaránnyal vezeti a csoportját hat ponttal.

A kedden megszerzett három pontról azonban még meg kell jegyezni, hogy ezek is keserédes pontok lehetnek, mert újabb két védőjátékos sérült meg Márquez és Puyol személyében...

A mérkőzés legjobbja (az Eurobarca és a FociKings értékelése szerint): Victor Valdés

Ezen az estén nem brillírozott a támadósor, még ha néhány látványos támadást be is mutattak Messiék. Ellenben amíg 0-0-ra állt a meccs, nagy szükség volt Valdés bravúrjaira a kapuban, különösen az első félidő második felében.