Az utolsó pillanatig kiélezett küzdelemben elveszített bajnoki cím újabb reformokra sarkallta a technikai vezetést (bár Txiki Beguiristain elmondása szerint a triplázás esetén is hasonlóan cselekedett volna az elnökség), így közel hetven millió euróért megerősítette a játékoskeretet. A hiányposztok betöltésén kívül Thierry Henry személyében egy igazi szupersztár is Barcelonába költözött. Az igazolások ugyan bizakodásra adhatnak okot, megnövelik a variációs lehetőségek számát, integrálásuk ugyanakkor komoly terhet is jelenthet, és nem ez az egyetlen, amelyet ki kell állniuk a játékosoknak. "Mindig nagyobb nyomás lesz úrrá egy csapaton, ha az előző idényben nem sikerül egyetlen címet sem elhódítania." - figyelmeztetett Iniesta.

"Egy ekkora klubnak, mint a Barcelona mindig kötelessége tudása legjavát nyújtani és címeket bezsebelni, de az érkezőknek köszönhetően az esélyünk egyre csak nő." A Skóciában edzőtáborozó középpályás Xavihoz hasonlóan a tavalyi célokat tűzte ki maga elé, "harcolnunk kell minden trófeáért". Az újságírókkal és a szurkolókkal ellentétben az albacetei futballistát nem foglalkoztatják a gárda (főleg a négy klasszis támadó) jövői évi taktikai hadrendjével kapcsolatos találgatások, "mindez az edző feladata, az ő felelőssége, számomra sokkal fontosabb, hogy ezek a nagyszerű labdarúgók a csapattársaim, így kiszámíthatatlanabbak lehetünk". Annak ellenére, hogy a Barcának nem sikerült a címvédés és a Király Kupa fináléba jutás, Iniesta elismerte, „életem legjobb egyéni produkcióját nyújtottam", és bizakodik a továbbiakban is a „töretlen fejlődésben".

Teljesítményével, szorgalmával és mentalitásával nemcsak a spanyol válogatottba kapott meghívót, de felkeltette több európai élcsapat, többek között a Real Madrid érdeklődését is. A mindig szerény középpályás azonban már többször hangsúlyozta, hogy „nem áll szándékomban elhagyni a Barcelonát, még sokáig szeretnék itt szerepelni. Nem foglalkozom azzal, hogy mit beszélnek a kívülállók. Csak az a fontos, hogy itt akarom folytatni a pályafutásomat." Ezek a más szájából üres frázisoknak ható mondatok Andrés Iniesta esetében igencsak hihetőnek tűnnek, hiszen a pályán és azon kívül is rendkívül alázatos labdarúgó nemcsak a Barcelona saját nevelése, de példaképei is a katalán fővárosból kerültek ki. „Mindig is szerettem Laudrup és főleg Guardiola játékát. Amikor idekerültem, lehetőséget kaptam arra, tanuljak tőle. Később Xavi lett a példaképem, és abban a szerencsében van részem, hogy mellette játszhatok, és tőle tanulhatok." - nyilatkozta egy korábbi interjúban a Giuly távozásával a nyolcas számú mezt öröklő játékos.

Pedig pont ő (is) eshet „áldozatul" Thierry Henry és Touré Yaya érkezésének, legalábbis ami a játékidőt illeti. A csapat erénye lehet az ő hátránya. A „fantasztikus négyes" az előrejelzések szerint ugyan nem fog sokat együtt játszani, de az éppen aktuálisan kimaradó, esetleg csereként beálló támadó is a középpályások elől szippanthatja el a perceket. Ráadásul a középpályás védekezés megszilárdítása miatt igazolt elefántcsontparti játékos szerepeltetésének köszönhetően is többször találhatja magát a kispadon...