Már fölfogta a változást, hogy immár a Barcelonához tartozik?

Egy kicsit igen. Abban a két napban, mikor a klubnál voltam, már elkezdtem szépen lassan megszokni, megismerni a Barcelonát. Igaz, én már sokat voltam Spanyolországban, így tudom milyen is ez körülbelül, de úgy gondolom ezzel együtt ugyanannyira örülni fogok, mikor elkezdek készülni a csapattal.

Több klub is érdeklődött a leigazolása ügyében. A pénzügyi részleteken túl, mi volt, ami Önt a Barcelonához hozta?

Azért jöttem, amilyen a Barcelona, mint klub. Ez a világ egyik legnagyobb egyesülete, a jelenlegi csapat pedig a klub történetének egyik legjobb kerete, éppen ezért megtisztelve érzem magam, hogy velem együtt képzelték el ezt a csapatot. Ez a két dolog döntött, hogy Barcelonába jöttem, mert mikor közölték velem a lehetőséget, nem voltak kétségeim többé.

Hogyan szembesült a Barcelona ajánlatával? Fölhívták?

A Copa Américán voltam, s ott mondták. Akkor a Zaragoza még egy másik klubbal tárgyalt, de mikor láttam, hogy a Barcelona szándékai komolyak és határozottak, kételkedni sem tudtam már.

Hogyan rendezte el fejben a Copa Américával járó kihívásokat, s azt az esélyt közben, hogy nagy lépést tehet a pályafutásában?

Igaz, hogy nehéz, de abban a pillanatban tudni kell elválasztani egymástól a dolgokat. Jól tudtam kezelni. Nagyon élveztem a Copa Américát, még úgy is, hogy közben ezzel a bizonytalansággal kellett dolgoznom, hogy hol folytatom. De élveztem, mert mindig optimista vagyok, bíztam benne, hogy minden jól alakul majd, s végül a Barcelona játékosa lehetek. S így is lett.

Mi volt az első benyomása, mikor megérkezett a klubhoz?

Hogy amint csatlakozom a csapathoz, másként, jobban fogok élni. Amint megkezdem az edzéseket a társaimmal, akkor fogom igazán megismerni a Barca világát. A bemutatást övező napok nagyon intenzívek voltak, de jól teltek, jól éreztem magam.

Henry azt mondta, Ön a világ egyik legjobb középső védője. Olvasta?

A vakációmon vagyok, de azért informálódok mindenről, ami történik, a túráról is, erről is olvastam. Mindenesetre nagyon boldog vagyok ezért, mert nem más mondta ezt, mint a világ egyik legjobb csatára. Nagyon várom már, hogy elkezdhessem a munkát a csapattal, hogy megismerjem őket, hogy együtt élvezzünk minden napot.

Beszélt már Rijkaarddal?

Egyelőre nem. Mikor megérkeztem, a csapat szabadságon volt, így nem találkoztunk. De várom már, hogy megismerhessem.

A 12-es mezszámot Ön kérte?

Ezt adták. Mondták, hogy Gio elment, aki a 12-est viselte. Szép pillanat volt... Mikor mentünk át az irodáktól a Camp Nou öltözőjébe, nagy élmény volt, s mikor magamra ölthettem a mezt a bemutatáson, egyenesen felejthetetlen volt.

Melyik öltözőszekrényt kapta?

Fogalmam sincs. Ez egy nagyon nagy öltöző, s ezen a napon csak én voltam ott egyedül. Adtak egy helyet, de nem tudom, hogy ez lesz az én helyem, vagy nem.

Laporta és Begiristain kihangsúlyozták, hogy a pályán és a pályán kívül is vezéregyéniség. Ezt a jellemvonását a Barcába is magával hozta?

Nem tudom. Nagyon hálás vagyok azért a bizalomért, amit kaptam, hogy engem választottak, s szeretném ezt viszonozni minden egyes nap, minden egyes meccsen. A vezetői szerepkört tekintve, meg kell tudnom találnom a helyemet a kereten belül, s türelmesen viselkednem. A dolgokat nem lehet egyik napról a másikra elérni, időre van szükség hozzájuk. Egyelőre azt szeretném, hogy ismerjem meg a csapattársaimat, s tudjak beilleszkedni.

Már Puyollal együtt látja magát?

Ő a csapat szimbóluma, ráadásul ő a kapitány. A Barcelona emblematikus alakja, hiszen katalán, aki mindig csak a Barcában játszott, s nagyon sokat tett az elmúlt években a klubért. Különösen a hozzáállása miatt, amit látni rajta minden meccsen.

Az igaz, hogy kiskorában a Rijkaarddal, Baresivel fölálló Milant csodálta?

Mindig is nagyon szerettem a futballt. Otthon általában sokan néztük a meccseket, apukámmal, nagypapámmal, nagybátyámmal... Emlékszem vasárnaponként korán keltem az időeltolódás miatt, mert közvetítették az olasz meccseket, s le is ültem, hogy megnézzem a Milant. Ott volt Baresi, és micsoda csapat volt! Akkoriban még kicsi voltam, de már védőt játszottam, s az édesapám mindig azt mondta: „Nézd, hogy játszik Baresi!" Szóval igaz, nagyon sokat néztem azt a csapatot.

Mondták önnek, hogy mik a Barcelona célkitűzései?

A csapat céljai teljesen egyértelműek egy olyan klubnál, mint a Barcelona. Nem is érdemes sokat beszélni róla: a Barcelonának minden sorozatban a győzelemre kell törekednie.  

Hogyan látta az elmúlt idény végkimenetelét, s hogy végül a Madrid győzött?

A megérdemeltség foka, s a csapatok által mutatott egész éves teljesítmény alapján a Barcelona megérdemelte volna, hogy bajnok legyen. De a fociban sokszor semmit sem hoz a konyhára, hogy mit érdemelnél meg. Végül a Madrid jó eredményeket ért el. És sokat számított a szerencse, ami a Barcelonának nem volt meg, hiszen döntetlenre bukott el meccseket, míg a Madrid ezeket megnyerte az utolsó pillanatokban. Szóval a szerencse faktor is számított, ez pedig a Madriddal volt. Ilyen apróságok miatt úszott el a Liga, s ilyenek miatt nyerte meg más.

Amikor meglátta az új idény sorsolását, melyik meccset kereste meg rajta először?

A Zaragoza ellenit. Utána pedig kétségkívül a Real Madrid ellenit, hiszen ez az igazán nagy derbi.

Azok után, ami történt Önnel a Real Madrid kapcsán, szüksége volt arra, hogy ilyen igazolási esélye legyen még?

Nem könnyű elérni a Barcelonáig. De reméltem, hogy megadatik ez a lehetőség, hogy a világ legjobb csapatához jöjjek.

Ayala azt mondta (miután leigazolt a Zaragozához a nyáron - a szerk.), hogy az ő gyenge pontja éppen Ön.

Örülök, hogy a Zaragozához szerződött, mert nagyon jól megerősíti ezt a pozíciót. Ő a világ egyik legjobb középső védője, s egy nagy klubhoz ment. Talán a jövőben én is adhatok annyit a válogatottnak, mint amennyit ő adott. Ayala számomra igazi példamutató, anélkül is az volt, hogy ismertem volna. Most már a csapattársam is volt a válogatottban, s amit tapasztaltam felőle, csak megerősített abban, amit gondoltam róla korábban. Sajnálom, hogy a válogatottat úgy hagyja el, hogy nem nyerte meg a Copát. Ebben a tekintetben a foci nem volt túl igazságos vele. Megérdemelte volna, hogy a kupával a kezében búcsúzzon.

A kupáról beszélve. A testvére, Diego most nem lesz Ön mellett, mint csapattárs. Ismét riválisokká válnak.

Zaragozában kihasználtuk annak az előnyeit, hogy együtt játszhatunk. Argentínában nehéz lett volna megoldani, mert én az Independientében voltam, ő pedig a Racingban, viszont a Zaragoza megadta nekünk az esélyt, hogy együtt játszhassunk. Most a foci ismét elválaszt minket egymástól, de szembe kerülni egymással nagyon örömteli lesz.

Mint riválisok, melyikük nem bír magával inkább?

A pályán nem vagyunk testvérek...

Gabi, emlékezzen, mikor megfogták egymást egy avellenedai derbin, mint riválisok!

Jó, csak egy eset volt, s ez amolyan anekdotává vált. De a pályán, mikor egymás ellen játszunk, elfelejtjük az egymáshoz fűződő rokoni szálakat, nem beszélünk egymással, nem szólunk semmit.