A stadion egy terve az ötvenes évek elejéről. Nem volt kérdés az elnevezés...                      Kép: FC Barcelona 

Vicente Calderón, Santiago Bernabéu, Lluís Sitjar, Ramón Sánchez Pizjuán... Ők mind-mind klubelnökök voltak, ki itt, ki ott, s jogosan teheti föl a kérdést az érdeklődő: Egy olyan nagy, gazdag történelmű klubnál, mint a Barcelona, miért nem nevezték el a stadiont valakiről? A válasz egyszerűnek tűnhet majd, ám mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy a szándék mindvégig megvolt a szurkolókban és a vezetőségben is. A sociók 1950-ben adták áldásukat az új stadion, a későbbi Camp Nou megépítésére, s akkoriban közöttük, a további rajongók között biztos volt, hogy az új stadiont a klub alapítójáról Joan Gamperről nevezik el. Mi több, még a lapokban is csak ezzel a lehetőséggel számoltak. Akkor már több mint húsz éve halott volt a svájci származású, ám később teljesen katalánná fogadott korábbi elnök, tehát elegendő idő is eltelt ahhoz, hogy ilyen megtiszteltetésben részesítsék. Érdekesség, hogy még egyes lapok is róla nevezték el előre az új stadiont, bár erről akkor még nem volt hivatalos döntés. A 'Vida Deportiva' sportfolyóirat 1950-től kezdve folyamatosan, még 1957-ben, tehát az átadás évében is Joan Gamperre keresztelte el a pályát, ami azt jelzi, hogy a kívülálló közönség körében tény volt, hogy ki lesz a névadó, ha végre befejeződik az építkezés.

Más kérdés azonban, hogy hivatalos iratokon nem jelent meg az Estadio Joan Gamper név, bár ennek az is lehetett az oka, hogy nem volt eldöntött a téma. Ezt az információt tanúsítja az alapkőletételre invitáló plakát is, mely 1954. márciusi.  1950-ben, az akkori elnök, Agustí Montal i Galobart éppen az említett Vida Deportivának adott interjút, melyben két nevet vetett föl az építendő aréna kapcsán: „Az új Les Corts vagy az Estadio Joan Gamper." A későbbi elnök, Francesc Miró-Sans is általánosan Joan Gamperről nevezte meg a stadiont.

Hivatalos formában azonban soha nem tűnt fel ez az elnevezés, és végül a stadion neve Camp Nou lett, azaz a nem túl fantáziadús „új pálya". Az már más kérdés, hogy az évtizedek alatt az eredeti jelentését teljesen elvesztette a szókapcsolat, s a Camp Nou név azonosult a stadionnal. De miért alakult így, s miért nem Gamperről nevezték el a stadiont? Nos ebben egyértelműen és világosan a Franco diktatúra volt a hibás, mely nem engedte, hogy az alapító legyen a névadó. Gamper egyrészt külföldi volt a francói önkényuralmi rendszer szemében, ráadásul a katalán öntudat mintaként szolgáló alakja is egyben. Erre már csak „rátett egy lapáttal", hogy erőteljesen liberális gondolkodású volt, ami soha nem előnyös egy diktatúra szemszögéből, valamint protestáns vallású, ami jókora szégyenfoltnak számított a nagyrészt katolikus Spanyolországban. 1957-ben Francesc Miró-Sans elnök is egyre ritkábban nevezte Gamperről az új stadiont, míg végül nem is ez lett az elnevezés. Hivatalos, leíró formában a pálya az 'Estadio del Club de Fútbol Barcelona' nevet kapta, míg röviden, katalánul a 'Camp Nou'-t.

Ez a név azonban - mint korábban írtam - idővel azonosult a stadionnal, s mikor 2001-ben a sociókat megkérdezték, hogy mi legyen a továbbiakban a stadion neve, a többség már nem kívánt változtatni, s hivatalossá tette a Camp Nout.