Egy sérülés soha nem jön jókor. Mindez hatványozottan igaz akkor, ha a partvonalon kívülre kerülő illető a védelem oszlopa, a csapat szíve-lelke, Carles Puyol. Jelen esetben éppen ez a helyzet, hiszen a gárda csapatkapitánya biztosan nem léphet pályára az augusztus végén rajtoló spanyol pontvadászat első néhány fordulójában. Hogy pontosan mikor térhet vissza Puyol, arról egyelőre még nincs semmilyen konkrétum, de az előrejelzett három hónapos rehabilitáció szeptember végén letelik. A teljes felépülését követően azonban biztosan szüksége lesz még néhány fordulóra, hogy visszanyerje állóképességét és újra formába lendüljön. Így ebben a megvilágításban nagyon úgy tűnik, hogy akár hosszabb időre is nélkülöznie kell majd a Barca ötösét Frank Rijkaardnak.

A csapat sikeressége szempontjából nem akármilyen jelentőségű játékosról van szó, hiszen az elmúlt évben is ragyogóan kikristályosodott a Barca legnagyobb mankója, a védelme. Hiába kapta a gránátvörös-kék alakulat a Getaféval holtversenyben a legkevesebb gólt az előző idényben, a hátsó alakzat sokszor nem volt a helyzet magaslatán. A középpályás védekezés hiányában, valamint a védőnégyes többi tagjának baklövései miatt Puyolnak egy egész védőnégyes munkáját kellett ellátnia: valljuk be, nem is mindig meggyőzően. Kritikával azonban csínján kell bánnunk: az emberfeletti munkabírású labdarúgó lehetne az utolsó a sorban, akit el kellene marasztalnunk...

Nemcsak ezt a felelősségteljes szerepkört, hanem egy egész védelem irányítását is át kell vennie a 2005/06-os BL kiírás legjobb bekkjének megválasztott katalán hátvéd "utódjának". Jelentkezőkben nincs hiány, hiszen Thuram, Márquez, Oleguer és a friss igazolás, Milito személyében négyen is bevetésre készen állnak, legnagyobb eséllyel mégis talán a francia válogatottsági rekorder pályázik.

"Matuzsálemi kora" miatt Thuram rendelkezik a legtöbb tapasztalattal. A tíz Olaszországban eltöltött esztendővel, megannyi nemzetközi kupatalálkozóval, valamint számtalan válogatott fellépéssel a háta mögött aligha érhetik majd meglepetések. Fabio Cannavaróval alkotott párosát többször meg is választották a Seria A legjobb védőtandemének. Remek fizikai adottságai mellé páratlan anticipációs készség társul, amelynek hála rendre kompenzálni tudja megkopott gyorsaságát. A mindössze egy Barcelonában töltött szezon ellenére hamar sikerült beilleszkednie és a védelem igazi zászlóshajójává válnia.

A "riválisok" közül Rafa Márquez és Gaby Milito is duplán hátránnyal indul Thurammal szemben, hiszen mindketten részt vettek a Copa Americán, így még nem végezhettek közös gyakorlatokat a csapattal. Másrészt míg a mexikói tavaly korábbi önmagához képest gyenge teljesítménnyel rukkolt elő, és valószínűleg idén is inkább a védekező középpályás pozíciójában számítanak rá, addig az argentínnak egy teljesen új szisztémához, új csapattársakhoz kell alkalmazkodnia. Oleguer ugyanakkor már régóta a Barca kötelékébe tartozik, viszont ő sem az a megtestesült magabiztosság. Belső hátvédként valamivel talán megbízhatóbb teljesítményre képes, mint jobbhátvédként, de még Rijkaard egyik "kedvenceként" sem ő várhatja pole pozícióból a bajnoki rajtot.

A képességein kívül mik szólnak még mellette, illetve a többiek ellen? Eric Abidal és Touré Yaya helye megkérdőjelezhetetlennek tűnik a hátsó alakzat bal oldalán, illetve előtt, így a játékosok közötti kommunikáció szempontjából szintén fontos szerepet játszhat Thuram. Ugyancsak az egykori Juventus-játékos mellett szól az, hogy a keret egyik legjobban fejelő játékosa, amely szintén nem elhanyagolható tényező ebben az alacsony átlagmagasságú csapatban. Alighanem sok gránátvörös-kék szurkoló emlékezetében felsejlenek azok a képkockák, amikor a 2003-as BL negyeddöntő visszavágóján Thuram szinte egyedül állta útját a Barca rohamainak, végül pedig a hosszabbításban Zalayeta góljának köszönhetően a Zebrák jutottak tovább...

A gyerekkorában katolikus papnak készülő Thuram lehet így a pásztor, a nyája pedig a csapat...