A katalán gárda hiába zárta 100%-os teljesítménnyel, veretlenül az ázsiai körutat, illetve a skóciai fellépéseket, a bajnoki hangolás finoman szólva sem nevezhető tökéletesnek. Az európai viszonylatban sokadrangú kínai és japán csapatok elleni összecsapások egyrészt nem sarkallják a sztárokat nagyobb teljesítmény leadására, másodsorban a rengeteg utazással, az időeltolódással, a rengeteg médiamegjelenéssel tarkított program sem tesz éppen jót az állóképesség megszerzésének. Hiába szólalt fel többek között Gianluca Zambrotta vagy Lilian Thuram is a "vakáció" ellen, a vezérkar kötötte az ebet a karóhoz. Mégsem lehet elmarasztalni ezért a Barça első emberét. Hogy is van ez akkor? Miért nem lehet egyértelműen negatív kritikával illetni az elnökséget, ha figyelmen kívül hagyja az elméletileg mindenek felett álló sportszakmai szempontokat? Ehhez vissza kell nyúlnunk az időben...

‘Més que un club'. Vagyis, 'több, mint egy klub' - szól a Barça szlogenje. Az FC Barcelona labdarúgó csapata ugyanis tényleg több, mint egy egyszerű sportegyesület. Katalónia szimbóluma, a katalán nép nagykövete és az egész világon a szabadság és a demokratikus jogok szimbóluma. Először Narcís de Carreras, egykoron a Barça első embere használta ebben a megfogalmazásban 1968. januárjában az elnöki beszédében, majd 5 évvel később az újrakandidálása során ismét. Mégsem az ő agyában fogalmazódtak meg ezek a gondolatok, hanem az alapító atya, Joan Gamper is hasonlóan vélekedett. A klub elsődleges célkitűzése, a sportolás mellett hasonlóan nagy szerepet kapott a Barça 'ars poeticájában' a katalán emberek jogainak védelme is. A Franco-rezsim alatt például a szólásszabadság is korlátokba ütközött, hiszen egyedül a gránátvörös-kék csapat mérkőzésein volt szabad a 'Visca el Barça, visca Catalunya!' (Éljen a Barça, éljen Katalónia!) mondatot kiejteni. Nem is csoda, hogy a Barça a katalán nemzeti öntudat élharcosává, zászlóshajójává - nem mellékesen pedig a világ egyik legnagyobb labdarúgó klubjává nőtte ki magát...

A Laporta-éra pedig ebben a - mint láttuk nem kevésbé fontos - aspektusban sem kívánt lemaradni elődeihez képest, így a mai, teljesen az üzleti érdekeket előtérbe helyező világban egyedülálló lépésre szánta el magát. Mégpedig azzal, hogy szerződést kötött az ENSZ Gyermekvédelmi Szervezetével. Ugyan az Unicef felirat és embléma megjelenése a gárda mezén "megtörte" az egyesület 108 éves hagyományát, mégsem a rideg pénzügyek játszották ebben a döntésben a főszerepet. A Unicef nemhogy nem fizet az igen értékes reklámfelületért, hanem egyenesen pénzt kap érte, történetesen 1,5 millió eurót öt éven keresztül! A pénzügyi támogatás mellett pedig a Barçelona szervesen részt vesz a különböző segélyprogramok lebonyolításában és népszerűsítésében is.

Miközben a gránátvörös-kék alakulat tehát hű marad hagyományaihoz és hitvallásához, addig az európai elitklubok hatalmas bevételeket realizálnak a mezeken elhelyezett hirdetésekből. A világ legnagyobb reklámszerződését egyébként a Juventus kötötte a Tamoil nevű líbiai olajtársasággal (5 év, 110 millió euro), de a bundabotrány miatt a kontraktus érvényét vesztette. Szorosan őket követi a Real Madrid (5 év, 100 millió euro), de jelentős összeget tehet zsebre a Manchester United (4 év, 77 millió euro) és a Chelsea is (5 év, 69 millió euro). Ezeket a bevétel kieséseket pedig kompenzálnia kell a Barçának is, ha pénzügyi szempontból is versenyben kíván maradni.

Így tehát nem marad más, mint az ideihez hasonló túrák. Ha hihetünk a spanyol sajtó információinak, akkor a Barçelona 6 millió euróval gazdagodott. A végleges haszon ennél nyilvánvalóan több, hiszen a "meccsprémium" mellett számtalan új szurkolóra, pártoló tagra tehet szert a klub. Ázsiában egyébként mintegy 100 millióan szorítanak a gránátvörös-kékekért, és a hivatalos FC Barcelona termékek több, mint a fele a legnépesebb földrészen talál gazdát! Nem csoda tehát, hogy hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek Japánban és elsősorban Kínában, amelyet mindenképpen szeretnének is Laportáék kiaknázni...

Vagyis, hagyomány vagy felkészülés? Hitvallás vagy sportszakmai szempontok. Ez itt a kérdés. Hakni vagy nem hakni?